Veszélyes a parlagfüvet megenni, állítják az SZTE kutatói

Veszélyes a parlagfű fogyasztása

Veszélyes a parlagfüvet megenni

A parlagfű gyomnövény, nem pedig „új gyógynövény”. Emberi fogyasztása károsíthatja az egészséget. Olyan vegyületeket is tartalmaz, amelyek sejtmérgező hatását korábban már kimutatták.

A Szegedi Tudományegyetem kutatói elsőként vizsgálták meg a parlagfű tartós alkalmazásának veszélyeit. Az eredményeiket bemutató cikk 2017 májusában jelent meg a PLoS One tudományos folyóiratban.

A világ első száz invazív, kártékony és veszélyes növénye közé sorolta a parlagfüvet az Európai Élelmiszerbiztonság Hivatal (EFSA). Ennek ellenére a parlagfüvet egyre többen nem veszélyes gyomnak, hanem „értékes gyógynövénynek” tekintve a hajtását szárazon vagy nyersen különféle betegségek kezelésére és megelőzésére alkalmazzák.

Akik a parlagfüvet „ősi gyógynövényként” tartják számon, azok tévesen feltételezik, hogy annak latin neve, az „Ambrosia artemisiifolia” is csodálatos hatásaira utal. Az ambrózia ugyanis a görög mitológiában az isteneknek halhatatlanságot adó eledel. Ám a parlagfűnek semmilyen köze sincs az ógörög istenekhez: nevét Carl von Linné botanikustól az 1700-as években kapta az Amerikából mintegy 100 éve Európába behurcolt, virágporával jelentős allergénnek minősülő gyomnövény.

A parlagfű nem tartozik a korábbi évszázadokban szélesebb körben alkalmazott gyógynövények közé, gyógyászati alkalmazása elsősorban az utóbbi évek, évtizedek divatja. Az ebben rejlő üzleti potenciált felismerve több gyártó parlagfűtartalmú termékekkel is megjelent a piacon. Ám a parlagfű hosszú távú fogyasztásának hatását, kockázatait eddig senki sem vizsgálta.

A parlagfű veszélyeit felismerve,

a Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Kar és az SZTE Általános Orvostudományi Kar kutatói olyan vizsgálatba kezdtek. A kutatások során elsőként tanulmányozták a növény tartós alkalmazásának veszélyeit egy állatkísérletben. Az eredményeiket bemutató cikk 2017 májusában jelent meg a PLoS One tudományos folyóiratban.

A szakcikk szerzői, az SZTE kutatói – Kiss Tivadar, Szabó Andrea, Oszlánczi Gábor, Lukács Anita, Tímár Zoltán, Tiszlavicz László, Csupor Dezső – tapasztalataikat közérthető formában a kodpiszkalo.blog.hu oldalon is közzétették.

A parlagfű hosszú távú humán fogyasztásának biztonságosságát megkérdőjelezi az állatkísérletek eredményeként észlelt agy- és vesekárosító hatás. A szegedi kutatók nem állítják, hogy a parlagfűnek a patkánykísérletekben észlelt toxikus hatása embernél is kialakul, de a vegyületek toxikus hatásai általában minőségileg hasonlóak kísérletes állatokban és emberben.

A szegedi kutatók eredményeit figyelembe véve kijelenthető: a parlagfű fogyasztása nem tekinthető biztonságosnak egészen addig, míg további, széleskörű toxikológiai vizsgálatok nem támasztják alá ezt.

Forrás: SZTEinfo – Ú. I.

 

 

Parlagfűről másképpen

Dr. Weixl-Várhegyi László véleménye a parlagfűről

Weixl-Várhegyi László feltaláló, mérnök-radiesztéta, bioenergetikus, fitoterapeuta, életmód- és táplálkozási tanácsadó és terapeuta, természetgyógyász, a  Magyar Természetgyógyászok Szövetsége, a Magyar Természetgyógyászok és Életreformerek Tudományos Egyesület tagja, beszél a parlagfű védelmében.

 

Háát. Elég érdekes dolgokat mondott a parlagfűről. Azt javaslom, mindenki vonja le a saját következtetését a hallottak alapján.

Parlagfű allergia

Parlagfű allergiás

Új gyógyszer a parlagfű allergia gyógyítására

Az allergia igazi népbetegség: csaknem minden harmadik ember túlérzékeny valamire és legtöbben a parlagfűre allergiásak. A helyzet másutt sem jobb. Az amerikai allergia, asztma és immunológiai kollégium kongresszusán nagy feltünést keltett az a referátum, amely új, a parlagfű allergia ellen hatásos gyógyszerről számolt be.

A parlagfű Észak-Amerikában őshonos növény és onnan került át Európába.

Szakértők szerint hazánkban a múlt század húszas éveiben jelent meg ez a gazféleség, amelyet a természetgyógyászatban rendkívüli gyógyhatásúnak is gondolnak. Az emberek többsége számára azomban a leggyakoribb allergiás tulajdonságú növényféleként ismert.

Parlagfű allergiaAz allergia a szervezet védekező rendszerének, az immunrendszernek a túlműködése. Ekkor valamilyen normális körülmények között ártalmatlan anyagot ellenséges, támadó molekulának érzékel és fokozott immunválaszt indít el.

Az új parlagfű allergia elleni készítmény nyelv alá helyezhető, elszopogatható tabletta.
Azt igyekszik elérni, hogy a szervezet immunrendszere ne indítson túlzott, védekező választ az alapvetően nem veszélyes, kívülről bekerülő anyagra.

1350 parlagfű allergiást vizsgáltak

A vizsgálatban 1350 parlagfűre allergiás amerikai vett részt. A tanulmányban véletlenszerű beválasztás szerint 565 allergiás felnőtt olyan tablettát kapott, amely minden szempontból, megkülönbözhetetlenül olyan volt, mint a hatásos készítmény. A többiek pedig a vizsgált szert szedték, kisebb vagy nagyobb adagban.

A vizsgálat alanyai négy hónapig olyan időszakban is használták a tablettákat, amikor nem volt parlagfű szezon. Utána pedig az egész időszakaszban, amikor a túlérzékeny emberek szenvednek a parlagfű okozta allergiás tünetektől.

Az új gyógyszer a látszatkészítményhez, a placebóhoz képest 25 százalékkal csökkentette a panaszok gyakoriságát és tette szükségtelenné a korábban is használt, allergiaellenes gyógyszerek bevételét. A gyógyszer hatásosságát az is igazolta, hogy a nagyobb adag szedése esetén a hatás jelentősen jobbnak bizonyult.

Az allergia szakértői az új kezelést hatásosnak ítélték meg. Azt remélik, hogy az amerikai élelmiszer-és gyógyszerellenőrző hatóság, az FDA rövidesen jóváhagyja, hogy a tabletta a patikákba kerülhessen.

Forrás: richpoi.com

A parlagfű

Parlagfű.

A parlagfű az I. világháború idején került
át Észak-Amerikából Magyarországra

Hazánk mai területén már az 1920-as években megtalálható volt a parlagfű a dél-somogyi részeken. Ekkor elsősorban nagy uradalmakban jelent meg. Az áruszállítási útvonalak mentén szétterjedt kezdetben csak a déli részeken, majd később tovább észak felé.

Nem sok idő telt el, és a parlagfű megszokta az itteni éghajlatot és mára az egyik legigénytelenebb és legagresszívebb gyomnövényünké vált.

A parlagfű leggyakoribb felszaporodási helye, a megbolygatott talajú elhanyagolt parlagterületek, mint például a nagyberuházások, ipartelepek, utak, lakótelepek, kertek stb. területei.

Először 1950-ben vizsgálták a gyomok előfordulását Magyarországon, ekkor a parlagfű “csak” a 21. helyen állt a gyakoriság és a területi eloszlás vonatkozásában, mára a legelterjedtebb egészségkárosodást okozó gyomnövény.

A parlagfű, mint növény

A parlagfű magról kelő kétszikű növény. A magvak csírázása 10-20 C fokos hőmérsékleten indul meg. Fény hatására gyorsabb a csírázása és a kelése, de fény nélkül is képes csirázni akár teljes sötétségben is. A kikelő növények túlnyomó többsége a felső 2,5-3 cm-es talajrétegből kel ki, de nem ritka a 6- 7 cm-es mélységből növekedő növény sem. A mélyebb rétegekbe lekerült, leszántott magok a talajtakaró védelmében akár 30-40 évig is csíraképesek maradnak, és ha egy újabb talajmozgatás a felszín közelébe hozza őket, akkor növekedésnek indul a növény.

A szél gondoskodik a virágok beporzásáról. A virágpor szóródásának zöme július végén és augusztus hónapban történik meg.

Az Aerobiológiai Hálózat mérései alapján a kiszórt virágpor mennyisége többszöröse a következő legnagyobb virágpor tömeget adó fűféléknek (az összes fűfajét együttesen számolva!). A mérések szerint a virágpor szél útján akár több 100 km-es távolságokra is képes tömegesen eljutni.

A termés érése október közepe táján kezdődik. Egy közepes növény átlagban 3000-4000 db csíraképes magot érlel, de minél kedvezőbbek a feltételek a termésszám kialakulásához annál jobban fokozódik ez a mennyiség, mértek már 60 ezer darabos termésszámot is egyetlen tövön. A magok ettől kezdve várják a tavaszi felmelegedést.

A parlagfű elleni védekezés

A legfontosabb, hogy minden alkalmas eszközzel hosszú ideig kell védekezni a parlagfű ellen, annak érdekében, hogy tartós eredményt érjünk el.

A kézi gyomlálás az egyik leghatékonyabb módszer. Ezt a módszert csak a virágzás előtti időbe ajánljuk, mert a nagy tömegű pollennel való találkozás egészségre gyakorolt hatása minden életkorban kedvezőtlen.

A kaszálás és a kapálás további környezet- és költség kímélő védekezési mód. A növényeket a tömeges megjelenésük után, ahol lehet minél előbb tanácsos megsarabolni, a talajszinten a gyökérnyaki részt elvágva elpusztítani. Ez a legbiztosabb módszer, mivel a növények így nem tudnak újrahajtani.

A talajhoz közeli néhány cm-en 2-3 elágazása is van, és az ezekből kinövő oldalhajtások teszik eredménytelenné a szakszerűtlenül végzett kaszálással történő védekezést ellene.

A vegyszerrel gyomirtás esetén fontos gondosan megválasztani a gyomirtó szert és ügyelni kell arra is, hogy a minél fiatalabb legyen a gyomirtóval kezelendő növény. Legcélszerűbb a vegyszerrel történő gyom-mentesítést akkor végezni, amikor a gyomnövények zöme már kikelt, és már elegendő levélfelületük van a szerek felvételéhez. A védekezéseket legkésőbb a parlagfű 10 cm-es állapotáig el kell végezni.

Amennyiben kellő ismeret hiányában nem tudunk növényvédő szert választani a Növény- és Talajvédelmi Szolgálatok, szívesen segítenek a szaktanácsadásban.

Parlagfű és az allergia

A parlagfű allergia a negyedik legfontosabb nem-fertőző betegséggé vált világszerte az érintettek aránya az iparosodott fogyasztói társadalomban eléri a 30%-ot.

A parlagfű gyakran okoz az arra érzékeny személyeknél szénanáthát. A betegség a mindennapi életvitelünket jelentősen befolyásolja. Csökkenti a teljesítőképességet a munkában és tanulásban egyaránt. Alvászavarhoz és a fenti panaszokon keresztül kimerültséghez vezet.

A parlagfű allergia tünetei

Tünetei a közönséges meghűléshez hasonlóak: hirtelen jelentkező, vízszerű orrfolyás láz nélkül, tüsszögésekkel, amik jelentkezhetnek rohamszerűen is és kísérheti szem- és torokviszketés is. Az egyik leggyakoribb kiváltója a virágzó növények szabad szemmel nem látható virágpora.

Az allergiás tüneteket úgy szüntethetjük meg, ha kiküszöböljük életterünkből az allergént. Ez szénanátha esetén szinte lehetetlen, de számos apró praktikával a pollennel való “találkozást” mérsékelhetjük, ha tudatosan csökkentjük az allergénnel való érintkezést.

Mit tehetünk parlagfű allergia esetén?

  • Magas pollenszám esetén minél kevesebb időt töltsünk a szabadban.
  • Éjjel se tartsuk nyitva a hálószoba ablakát.
  • Hajat – ami az egyik fő pollenraktár – naponta lefekvés előtt mossunk, hiszen a pollen szemcsék ezrei tapadhatnak meg rajta.
  • Minél gyakrabban és alaposabban porszívózzuk a lakást, amilyen gyakran csak lehet nedves lemosást is alkalmazzunk.
  • Cipőnket naponta tisztítsuk nedves ruhával, töröljük át.
  • Ruhánkat naponta cseréljük és mossuk, mert a pollen könnyen rátapad.
  • Gyakran cseréljük az ágyneműt is.
  • Kerüljük a ruhák szabadban történő szárítását magas pollenkoncentráció esetén.
  • Jó, ha tudjuk, hogy szeles napokon nagyobb a pollenterhelés, viszont magas helyeken, hegyek között, illetve eső után, magas páratartalom esetén a pollenszám alacsonyabb.

Az allergiás nátha tüneti kezelését fül- orr- gégész vagy allergológus szakorvos határozza meg a tünetek jellege és súlyossága alapján. Úgy választ a rendelkezésére álló tabletták, orrcseppek, szemcseppek, orr-spray-k közül, hogy közben odafigyel a páciens kísérő betegségeire is.

Ha a pollenallergia ismert tünetei mellett köhögés vagy nehézlégzés is jelentkezik, azonnal tüdőgyógyászhoz kell fordulni, mert ezek a tünetek már az allergiás folyamat továbbterjedését mutatják az alsó légutak, a tüdő felé.